I. ELTE Biotechnológia FIEK szimpózium

A szimpóziumot Szalay Péter tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes nyitotta meg, aki elmondta, hogy a FIEK lassan beépül az ELTE életébe, és elindítja azt a fajta szemléletváltást, amely az oktatást és a kutatást összehangolja a 21. századi igényekkel.

Szigeti Gyula Péter, az NKFI Hivatal kutatás-fejlesztésért felelős elnökhelyettese kifejtette (link: előadás-diák): a Hivatal két területen ösztönzi az egyetemeket és az ipari szereplőket arra, hogy megfeleljenek az új társadalmi-gazdasági kihívásoknak, amivel az is együtt jár, hogy az egyetemek megszilárdítják a finanszírozásukat. Az egyik terület a tematikus prioritások megjelölése, a másik olyan modellrendszer (például a FIEK) kialakítása, amely nyomást gyakorol az egyetemi-ipari szereplőkre az együttműködés érdekében. Ezt a Hivatalnak koordinálnia, ellenőriznie is kell, ezért képviselteti magát a FIEK szakmai felügyelő testületeiben.  

Amint Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszékét és a projektet vezető professzor korábban elmondta, a projekt – a molekuláris biomarker-kutatás és az akkreditált laboratórium felállításának – ötletét a CRU Hungary Kft., az egyik legismertebb hazai, I. fázisú klinikai vizsgálatokat végző intézmény vetette fel.

Arról, hogy miért érdemes a biomarkerekre fókuszálni, Kovács Péter, a CRU igazgatója beszélt. Biomarker bármely olyan anyag vagy folyamat lehet, amelynek mennyisége mérhető, és befolyásolja, magyarázza vagy előre jelzi egy betegség lefolyását. A biomarkerek nélkülözhetetlenek a diagnosztikában, a kezelési módok, a dózisok eldöntésében. A személyre szabott terápia térnyerése miatt nagyon megnőtt irántuk az igény: 

általános vélemény, hogy a hatékony kezelés alapja a pontos biomarker.

A biomarkerek kutatása azonban hosszú folyamat, egy-egy ígéretes jelölt validálása 5–6 évig tart. De ha a biomarker kiállja a próbát, a gyógyítás mellett jelentős anyagi hasznot termel; egy vérmintából meghatározható biomarkeren alapuló teszt annyiba kerülhet, mint egy kellemetlen invazív beavatkozás (pl. vastagbéltükrözés). A kutatáshoz, validáláshoz nagyon sok mintára van szükség, és az ELTE–FIEK számára páratlan lehetőséget nyújt a CRU hatalmas mintabázisa, biobankja. Papp Ildikó és a CRU többi munkatársa a mintavételhez, a minták kezeléséhez szükséges protokoll kidolgozásával is segítik a kutatókat. A biomarkerek többségét a rákgyógyítás érdekében fejlesztik, és a konzorcium több csoportja dolgozik azon, hogy egy vagy több tumortípusra találjon olyan gént, fehérjét vagy folyamatot, amely megfelel a kritériumoknak.

Előfordul azonban, hogy a biomarkerek nem mindig jelzik előre az összes érintett sejttípus reakcióját – a gyógyítás sikerét vagy kudarcát. Ezért az egyik konzorciumi partner olyan kísérleteket indított el, amelyekben nem a betegen, hanem közvetlenül a beteg tumorból származó sejteken próbálják ki a gyógyszereket, hogy minél előbb megtalálják a jó hatóanyagot vagy hatóanyag-kombinációt, és elkezdődjön a gyógyítás. Ehhez már kórházi partnert is találtak. A kezelést nehezítheti a tumor sejtek gyógyszerrel szembeni ellenállás is. Az egyik csoport a mellrák esetében keresi az egyes gyógyszerekre rezisztens betegek közös génjeit (biomarkereit), hogy a betegek már a kezelés elején hatásos gyógyszert kapjanak. A biomarkerek fejlesztésében az az igény is megjelenik, hogy a diagnózis minél kisebb fájdalommal járjon: egy csoport például azt vizsgálja, elsősorban vastagbélrák esetében, hogy megfelelő biomarker lehet-e egy áttétet gátló fehérje, amelynek mennyiségét a vérből állapítanák meg.

Nemcsak a rákra igaz, hogy minél korábban kezdődik a terápia, annál hatékonyabb. Egy munkacsoport olyan biomarkereket keres, amelyek már az Alzheimer-kór tüneteinek megjelenése előtt utalnak a betegségre. A sokakat érintő, gyulladásos autoimmun betegséget, a reumatoid artritiszt szintén akkor kellene kimutatni, amikor még nem jelentkeznek a tünetek.

Az immunválaszban kitüntetett szerepet játszó B-sejtek diagnosztikai markerek lehetnek: ennek a kutatása is elkezdődött.

Jelentős bioinformatikai apparátussal keresik például a krónikus obstrukciós tüdőbetegség és a terhes nők vetélésének lehetőségét jelző biomarkereket. A bioinformatikai csoport – a biológiai kutatás segítése mellett – olyan közös keretrendszert fejleszt, amelyben minden résztvevő tárolhatja, kezelheti, megoszthatja az adatait, dokumentumait. A rendszer a tervezett interaktív bioinformatikus-oktatást is segíti majd.:a biotechnológiai elit mesterképzést, a FIEK-től nem függetlenül, az idén vezetik be.

Az ELTE–FIEK-kel két olyan intézmény is felvette a kapcsolatot, amely az innovatív termékek piacosítását segíti elő. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) ingyenes szolgáltatást nyújt, hogy egy jó biomarker-ötletből minél előbb validált biomarker szülessen. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egészségügyi szekciójának budapesti „fiókja” az NKFI Hivatal közvetítésével talált rá az ELTE–FIEK-re. Az EIT egész Európában segíti a legkiválóbb kutatóhelyek és gyártók partnerségének kialakulását, innovatív termékek, szolgáltatások fejlesztését. A FIEK-hez hasonló, Európában kisebb volumenűnek számító kezdeményezéseket például azzal is támogatja, hogy vezetőiket olyan élvonalbeli európai egyetemekre viszi el tapasztalatcserére, amelyek már sikeresek a technológiai fejlesztésekben, és ilyen egyetemek munkatársaiból szervez tanácsadó testületet a számukra.

Kacskovics Imre, a projekt vezetője hasznosnak vélte, hogy ezzel a segítséggel lehetőség nyílik új működési modellek tanulására, a külföldi megjelenés előkészítésére. Ezt a FIEK oldaláról egy friss kezdeményezés is megalapozhatja:

olyan centrum kialakításán gondolkoznak, amely több konzorciális egyetemi-ipari projektet fog össze,

hogy a támogatások és a kutatási erőfeszítések ne forgácsolódjanak szét, hanem erősítsék egymást.

A szakmai szimpózium demonstrálta, hogy az ELTE–FIEK professzionálisan működik. Ez bizakodásra ad okot: az akkreditált laboratórium felállítása, a biomarkerek fejlesztése közben olyan tudás halmozódhat fel, amely majd új megbízásokhoz vezet. Így elindulhat az egyetem részleges piaci finanszírozása, miközben lendületet kap a 21. század igényeinek megfelelő képzés – amit a FIEK katalizál.