Kutatások a Génanalitikai Laboratóriumban és Perinatális Biobankban

A „Biomarker kutatások és biobank a személyre szabott orvoslás szolgálatában” című rendezvényen a látogatók megtekinthették a Génanalitikai Laboratóriumban működő, nukleinsav vizsgálatokra alkalmas műszer-együttest, valamint a Perinatális Biobankban folyó munkafolyamatokba is betekinthettek. A Génanalitikai Laboratóriumban megvalósuló kutatások súlyos, népegészségügyi jelentőségű kórképekhez (onkológiai és szülészeti kórképekhez, metabolikus és hematológiai betegségekhez) kapcsolható biomarkerek azonosítását célozzák, valamint a gyógyszer-metabolizáló képességhez igazított terápiás lehetőségeket tárják fel.

A Perinatális Biobank nemzetközileg is unikális hátteret biztosít majd a szülészeti kórképek molekuláris hátterének felderítéséhez, non-invazív koraterhességi biomarkerek kifejlesztéséhez a kórképek kifejlődésének korai diagnosztizálása és nyomon követése érdekében.

A Génanalitikai Laboratórium és a Perinatális Biobank a már meglevő és újonnan kialakítandó akadémiai és ipari együttműködéseket nemzetközi szinten is jelentősen támogatja. Ezek célja,

hogy a rendelkezésre álló terápiák közül a beteg számára optimális gyógyulást eredményező és a legkevesebb mellékhatást okozó célzott, személyre szabott kezelés kiválasztására adjanak lehetőséget.

Pokol György (MTA TTK főigazgató), Buday László (MTA TTK Enzimológiai Intézet igazgató), valamint Závodszky Péter (MTA TTK Enzimológiai Intézet emeritus professzor) megnyitó beszédei után az érdeklődők a laborlátogatásokon kívül izgalmas előadásokat is meghallgathattak a biomarkerek felfedező és validációs kutatásaival és klinikai alkalmazásával kapcsolatban.

Az első előadásban Kacskovics Imre (ELTE Biotechnológiai FIEK konzorcium igazgató) „Molekuláris biomarker kutatási és szolgáltatási központ kialakítása az ipari igények kiszolgálása érdekében” címmel bemutatta a felsőoktatás és kutatás ˙(Eötvös Loránd Tudományegyetem és az MTA Természettudományi Kutatóközpont), valamint az ipar szereplői (Servier és CRU) által kialakításra kerülő Biotechnológiai Együttműködési Központ céljait és meghatározó szerepét Magyarország K+F+I fejlesztésében. A projekt keretében egy akkreditált biomarker kutatási laboratórium jön létre, amely genetikai és sejtbiológiai vizsgálatokkal segítheti az egészségügyi diagnosztikát és a terápia kimenetelét, valamint a gyógyszeriparnak kínál új módszereket.

Ezt követően Monostory Katalin (MTA TTK Enzimológiai Intézet) „PCR alapú metodikák új lehetőségei a TTK Génanalitikai Laboratóriumában” című előadásában bemutatta a kutatási infrastruktúra-fejlesztéssel (VEKOP-2.3.3) létrehozott Génanalitikai Laboratóriumot, amely az országban és Közép-Európában egyedülálló lehetőséget teremtett a PCR (’polymerase chain reaction’) alapú módszerek alkalmazásában. A műszer-együttes nemzetközileg is az élvonalba tartozó, többszintű kutatásokat tesz lehetővé a nukleinsav alapú vizsgálatokban. Különösen fontos tényező, hogy a legmodernebb módszerek kiszolgálásához olyan műszerek állnak rendelkezésre, amelyek a nagy-áteresztőképességű vizsgálatokhoz háttérrel szolgálnak, rugalmasan változtatható platformjukkal többféle detektálási technológiát tesznek lehetővé. A projektben résztvevő kutatócsoportok új diagnosztikus metodikákat fejlesztenek ki, amelyek alkalmasak lehetnek nagyszámú beteg szűrésére és differenciál-diagnózisára.

Kiss Richárd (Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet) „Digitális droplet PCR alkalmazása a célzott terápia hatékonyságának nyomon követésében” című előadásában a Semmelweis Egyetem Onkohematológiai Centrumában működő, ’droplet’ technológián alapuló digitális PCR vizsgálatok nyújtotta lehetőségeket ismertette, amelyek a daganatos megbetegedések korai azonosítását, a célzott terápia megfelelő kiválasztását és a terápia hatékonyságának nyomon követését segítik. A daganatos megbetegedések kialakulásának jobb megértésén túl új biomarkerek és terápiás célpontok azonosításához is hozzájárulhatnak a kutatócsoport által végzett vizsgálatok.

Végül Than Nándor Gábor (MTA TTK Enzimológiai Intézet) „Perinatális Biobank és biomarker kutatások terhességi kórképekben” című előadásában a szülészeti kórképek népegészségügyi jelentőségéről és azok korai diagnosztikájának és terápiájának hiányosságairól beszélt. Bemutatta egyben azokat az új kutatási megközelítéseket, köztük a rendszerbiológiát, melyek a közeljövőben elősegíthetik a korai diagnosztikus eljárások és személyre szabott terápiák bevezetését az anyai-magzati orvostudományban. Ezt követően összefoglalót adott az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája munkacsoport és a Perinatális Biobank kialakításáról, valamint munkacsoportjának a terhességi toxémia (praeeclampsia) terén elért legfontosabb kutatási eredményeiről. Az ezen eredményeket összefoglaló 41 oldalas tanulmányt a Frontiers in Immunology-ban, az immunológia területén az egyik legtöbbet idézett folyóiratban jelentették meg.

A két új kutatási egység kialakításának anyagi hátterét a hazai és európai uniós forrásból finanszírozott „Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás” (VEKOP.2.3.3-15-2017-00014) pályázaton, illetve alapvetően a „Molekuláris Biomarker Kutatási és Szolgáltatási Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ” (FIEK_16-1-2016-0005) és az MTA Lendület (LP2014-7/2014) pályázatokon elnyert vissza-nem-térítendő támogatások adták.