A praeeclampsia új kórfolyamatainak felfedezése

A terhességek 70%-a, a klinikailag felismert terhességek 15%-a végződik vetéléssel, és a kiviselt terhességek 25%-ánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét veszélyeztető súlyos szülészeti kórkép.

A nagy szülészeti kórképek és a praeeclampsia

Ez utóbbiak közé soroljuk a praeeclampsiát, a HELLP-szindrómát, a méhen belüli sorvadást, valamint a spontán koraszülést is. A praeeclampsia a várandós nők 5-8%-ában a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, amely súlyos komplikációkkal járhat (pl. máj- és vesekárosodás, tüdőödéma, agyvérzés, véralvadási zavarok). A praeeclampsia egyik legsúlyosabb szövődménye az eclampsia, amely az egész testre kiterjedő görcsökkel járó eszméletvesztéses állapot, ami következményes agyvérzéshez és lepényleváláshoz, anyai és magzati halálhoz vezethet.

A praeeclampsia az anyai és a magzati megbetegedések és halálozás egyik fő oka – 76 000 anya és 500 000 gyermek halálához vezet a világon évente –, társadalmi jelentősége tehát hatalmas.

A praeeclampsiának – mint más szülészeti kórképeknek is – többféle kiváltó oka van, amelyek a méhlepény patofiziológiás útvonalainak aktiválódásához vezetnek kora terhességben, de a jellegzetes klinikai tünetek kialakulását hosszú preklinikai periódus előzi meg. Mivel korábbi intenzív kutatások ellenére sem sikerült a praeeclampsia korai patofiziológiás útvonalait részletesen megismerni, hatékony korai diagnosztikus tesztek vagy terápiás eljárások kidolgozására sem volt eddig lehetőség.

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul: a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportoknak biztosít forrást.
 

Rendszer-biológiai kutatások praeeclampsiában

Than Nándor Gábor a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát és PhD-t, majd a Semmelweis Egyetemen szülész-nőgyógyász szakvizsgát, ezt követően pedig az egyesült államokbeli National Institutes of Health Perinatology Research Branchében a Placenta Laboratórium vezetőjeként tevékenykedett. Hazatérése után 2014-ben a Lendület-pályázat segítségével az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetében megalapította a Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoportot. A multidiszciplináris kutatócsoport tagjai jártasak a szülészet, magzati orvostudomány, biológia, immunológia, hisztopatológia, bioinformatika és rendszer-biológia területén, és szorosan együttműködve a terhességi kórképek távoli aspektusait rendszerszemlélettel vizsgálják. A világon hasonló, a reprodukció rendszer-biológiai vizsgálatait folytató kutatócsoport mindössze hat van, Észak-Amerika neves egyetemein (Stanford, Yale, Toronto), az Institute of Systems Biologyban (Seattle), a National Institutes of Health Perinatology Research Branchben (Detroit) és most már az MTA TTK-ban is. A kutatócsoport a vetélések és praeeclampsia kialakulásában központi szerepet játszó jelátviteli útvonalak felderítését és karakterizálását végzi. A kutatások központjában az anyai-magzati immuntolerancia, a trophoblast- invázió és -differenciáció összetett és egymással összefüggő zavarainak rendszer-biológiai vizsgálata áll.

A praeeclampsia korai patofiziológiás útvonalainak azonosítása

Than Nándor Gábor kutatócsoportjának – hat ország kutatóival együttműködésben – rendszer-biológiai módszerekkel a világon elsőként sikerült azonosítania a praeeclampsia kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat. Transzkriptomikai és epigenetikai vizsgálatokkal a méhlepény jellegzetes génhálózati változásait írták le, ezt követően pedig in vitro funkcionális kísérletekkel modellezték a kórfolyamatok kialakulását. Virtuális likvid biopsziával megállapították, hogy praeeclampsiában a méhlepény kórfolyamatai már nagyon korán, az első trimeszterben kezdődnek. Proteomikai vizsgálatok, in vitro kísérleti adatok és rendszer-biológiai elemzések alapján felismerték, hogy a korai, preklinikai kórfolyamatok kialakulásában kulcsszerepük van a méhlepény fejlődési zavarainak, valamint az anyai keringésben a kora terhességben már fennálló szisztémás gyulladásnak is. Molekuláris adataikból levonható fontos következtetés volt az is, hogy az anya és a magzat érintettsége a praeeclampsia méhlepényi kórfolyamataiban független egymástól. A tanulmányból szabadalmak is keletkeztek, amelyek ipari hasznosítása hatékony korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához vezethet. A kórfolyamatok molekuláris útvonalainak és szabályzási hálózatainak leírása, valamint a gyógyszerhatáspontok azonosítása pedig oki terápiás eljárások fejlesztését segítheti elő.

A praeeclampsia súlyos, koraszüléshez vezető formájában leírt hálózati kapcsolatok az anyai vér proteome és a méhlepényi transzkriptome molekuláris változásai között.
Forrás: Than NG et al., Integrated systems biology approach identifies novel maternal and placental pathways of preeclampsia. Frontiers in Immunology, 2018, doi: 10.3389/fimmu.2018.01661