Az ELTE FIEK a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útitervben
A világszínvonalú kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés alapvető fontosságát a kutatási infrastruktúrák hosszú távú fenntarthatósága témájában folytatott konzultációt összefoglaló Európai Bizottsági jelentés is kihangsúlyozza. A jelentés kiemeli, hogy a mellett, hogy a kutatási infrastruktúrák kulcsfontosságúak a tudás és technológia transzfer fejlődéséhez, a hosszú távú fenntarthatóság azok legfőbb kihívása.
A Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégia Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures ESFRI) egy rendszeresen felülvizsgált ESFRI ROADMAP dokumentumban gyűjti össze az európai szinten meghatározó kutatási infrastruktúrákat. Magyarországról a kiemelt jelentőségű ELI-ALPS Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source nemzetközi együttműködésben valósul meg. Az ELI-ALPS mellett azonban Magyarországon számos további kutatási infrastruktúra került kialakításra, melyek a hazai kutatói közösség számára meghatározóak.
Ezekbe a jelentős hazai, de az ESFRI által is meghatározott 6 tudományterület egyikébe besorolt kutatási infrastruktúrák működésébe ad betekintést a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Útiterv, mely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal koordinálásával jött létre. A dokumentumban az egészség- és élelmiszertudományok tudományterületen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biotechnológia Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja és annak Molekuláris biomarker-kutatási és szolgáltatási központját is kiválasztották és bemutatják.
A dokumentumba bekerült kutatási infrastruktúrák, így az ELTE BIOTECHNOLÓGIA FIEK is a nyílt hozzáférés és befogadóképesség, a nemzetközi kapcsolódás, az egyediség, tudományos kiválóság, az országos (stratégiai) jelentőség és a továbbfejlesztési lehetőség jellemzőivel bír, melyek az Útiterv besorolásában és annak szakmai alátámasztásában a kiválasztási és értékelési szempontok voltak.