Egy jól megírt szabadalom jelentős értéket képviselhet. A Biotechnológia FIEK menedzsmentje a szimpózium megszervezésével a szabadalmaztatás folyamatának bemutatását, az ipari szemlélet érzékeltetését tűzte ki célul. Minden szellemi alkotás esetében három alapkérdés vizsgálandó: az újdonságjelleg, azaz volt-e már korábban hasonló alkotás, a feltatálói tevékenység és az, hogy a létrejövő alkotás üzletileg hasznosítható-e.

„A szabadalmi oltalom általános jellemzői és gyógyszeripari jellegzetességei” címmel az első előadást Dr. Filák László, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szabadalmi bírálója tartotta. Előadásában hangsúlyozta, hogy az újdonság alapfeltétel.

Az, hogy a védendő alkotás újdonság-e, az újdonságkutatás alapján viszonylag objektíven eldönthető.

A feltalálói tevékenység megítélése sokszor a szabadalmi bíráló szubjektív megítélése, és sok esetben az első kedvezőtlen döntés megváltoztatható. A gyógyszeripari és egészségipari fejlesztések többsége üzletileg hasznosítható, tehát ezzel nem szokott probléma lenni. Az előadás kitért a szabadalmazhatóság egyéb kérdéseire is, pl. hol érdemes szabadalmaztatni, ki a feltatláló és kit illet a találmány tulajdonjoga. Az előadást többször szakították meg kérdések és hozzászólások, ami jól jellemezte a hallgatóság nagy érdeklődését.

Dr. Kotschy András, a Servier Zrt. igazgatója a szabadalmaztatást egy olyan iparos szemszögéből világította meg, aki maga is kutató volt korábban. Saját személyes szabadalmai kapcsán mutatta be egy-egy szabadalom sorsát, amelyek egyfelől korábbi egyetemi-akadémiai kutatósai alapján, másfelől jelenlegi gyógyszeripari fejlesztései születtek. Előadásából kiderült: az ipar is publikál tudományos folyóiratokban, a szabadalmaztatással egyidőben, de.

az ipar szemszögéből a gazdasági szempontok, a gazdasági hasznosulás áll a fókuszban.

Védelem nélkül értékesíteni nehéz. Valamilyen formájú védelem más tárgyalási alapot eredményez a hasznosítás tekintetében. Elhangzott, hogy a nem szabadalmaztatott hatóanyagokból, hiába értékesek tudományos, sőt akár egészségügyi szempontok alapján, sosem lesz gyógyszerjelölt molekula, mivel az ipar nem vállalja a kockázatát egy akár 1 milliárd USA dolláros fejlesztésnek, ha nem élvezheti annak iparjogi védelmét és a szabadalom által biztosított monopólium miatti megtérülését.

Az előadások sorát az ELTE Innovációs Központjának igazgatója, Magyar Dániel zárta, aki az ELTE-s találmány hasznosítási folyamatát egy érdekes prezentációban mutatta be.